A HTML formátumú szövegfájlban használhatunk listákat
is, amelyek szövegszerkesztõkbeli megfelelõi a felsorolások és
bajuszos bekezdések. A számozott bekezdések (felsorolások)
megfelelõje a számozott lista, az ún. "bajuszos" bekezdések
megfelelõje pedig a számozatlan lista. A harmadik lista típus pedig a
leíró lista, ahol az egyes lista elemekhez tartozhat egy hosszabb leírás
is.
A számozott listát az <OL> és az </OL>
utasítások közé kell zárni. A számozatlan listát
pedig az <UL>, </UL> utasításpár közé.
Mindkét típusú listában használhatjuk a listafejlécet,
melyet az <LH> utasítás vezet be - az </LH> pedig zár!
Mindkét listatípusban a listák sorai az <LI>
utasítással kezdõdnek - és nem használatos a lezáró
párjuk!
A fentiekbõl közvetkezik, hogy a listasorok egy <LI>
utasítástól a következõ <LI> utasításig,
ill. a lista záróeleméig tartanak.
Számozott lista esetében a kezdõ sorszám közvetlenül
megadható az <OL START="szám"> formájú
kezdõutasítással. Egyébként az <OL>
utasítás 1-tõl kezdi a lista tagok számozását.
A számozatlan listák kezdõeleme is hordozhat
formázóinformációkat. Az <UL SRC="fájlnév.kit">
formájú utasítás például a listasort megelõzõ
bajuszként a megadott képfájlt használja. Az <UL TYPE="típus">
a megadott típust alkalmazza (square,circle,disc).
A számozatlan listák speciális - külön HTML
utasításokkal létrehozható - fajtái a könyvtárlista
és a menülista. A könyvtárlista típus a <DIR>
utasítással kezdõdik és a </DIR> utasításra
végzõdik. A menülista pedig <MENU> és a </MENU>
utasításokkal határolt. Ezek a listaformák a normál
számozatlan listáktól mindössze annyiban különböznek,
hogy a könyvtárlista tagjai 20 karakteresnél, a menülista tagjai pedig egy
sorosnál nem lehetnek hosszabbak és nincs "bajuszuk".
A leíró listát a <DL> és a </DL>
utasítások közé kell zárni. A lista fejléc megadása
azonos az többi listatípusnál látottal. A listák egyes
alkotóelemeinek kezdetét a <DT> utasítás jelzi, az ehhez
tartozó leírás kezdetét pedig a <DD> utasítás
határozza meg. Nincs egyik utasításnak sem záró párja,
ezért a lista tag a <DT> elemtõl a <DD>-ig, a hozzá
tartozó leírás pedig a <DD> elemtõl a következõ
<DT>-ig tart.
Az alábbi példában látható, hogy
a különbözõ listákat egymásba is ágyazhatjuk, akár
több szint mélységben is. A böngészõprogramtól
függ, hogy hány szintet tud egymástól megkülönböztve
megjeleníteni:
<P>
Normál szöveg
<P>
<OL>
<LH>A számozott lista fejléce</LH>
<LI>Elsõ sor
<OL>
<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
<LI>Elsõ elem
<LI>Második elem
<LI>Harmadik elem
</OL>
<LI>Második sor
<LI>Harmadik sor
<LI>Negyedik sor
</OL>
<P>
Normál szöveg
<P>
<UL>
<LH>A számozatlan lista fejléce</LH>
<LI>Elsõ sor
<LI>Második sor
<UL>
<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
<LI>Elsõ sor
<LI>Második sor
</OL>
<LI>Harmadik sor
</OL>
<P>
Könyvtárlista:
<BR>
<DIR>
<LI>Elsõ tag
<LI>Második tag
<LI>Harmadik tag
<LI>Negyedik tag
</DIR>
<P>
Menülista:
<BR>
<MENU>
<LI>Elsõ menü
<LI>Második menü
</MENU>
<P>
Normál szöveg
<P>
<HR>
<P>
<DL>
<LH>A leíró lista fejléce</LH>
<DT>Elsõ sor
<DD>Az elsõ sorhoz tartozó leírás, lehet hosszabb
szöveg is. A leírás tördelése automatikus. Szépen
igazodnak a betördelt sorok az elsõ sor kezdõpontjához.
<DT>Második sor
<DD>A második sorhoz tartozó leírás
</DL>
<P>
Normál szöveg
<P>
|